Három éve csökken a várható élettartam az USA-ban, amire utoljára 1915 és 1918 között, az első világháború és a spanyolnátha idején volt példa, ráadásul Amerika nincs egyedül e téren. Három fő okot találtak szakértők a negatív jelenségre.
A várható élettartam nemzetközi összehasonlítása már ad egy pillanatképet arról, hogy milyen egy adott ország egészségi állapota és fejlettsége, de ha a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező emberek várható élettartama közötti különbséget tesszük egymás mellé, akkor képet kaphatunk a társadalom kettészakadásáról. Az OECD friss adatai azt mutatják: Magyarország ebből a szempontból nagyon rosszul szerepelt.
A magyar gazdaság nem igazán tudott felzárkózni a fejlett nyugat-európai országokhoz az elmúlt évtizedekben a Társadalmi Riport 2018-ban megjelent tanulmány szerint. Habár a bruttó nemzeti jövedelme (GNI) érdemben nőtt, ez elmaradt a régiós országokban tapasztalható bővüléstől. A várható élettartam emelkedett, de továbbra is 6-7 évvel alacsonyabb a nyugat országokénál, miközben lemaradásban vagyunk a felsőfokú oktatásba beiratkozottak arányát tekintve. A különböző mutatókat vizsgálva Magyarország nagyjából most tarthat ott, ahol Ausztria tartott 20-25 évvel ezelőtt, de jó hír, hogy Portugáliát belátható időn belül utolérhetjük. Ehhez persze tartanunk kell az elmúlt pár év ütemét.
Észak-Magyarország régiójában az egyik legrosszabb a helyzet a várható élettartam tekintetében az egész Európai Unióban, férfiak és nők esetében egyaránt.
Tavaly Magyarországon a születéskor várható élettartam a nők esetében 79 év, a férfiak esetében 72,4 év volt. Bár a különbség továbbra is jelentős, a századforduló óta mérséklődés figyelhető meg, mivel a férfiak várható élettartama gyorsabban emelkedett, mint a nőké. Földrajzi bontásban vizsgálva a leghosszabb életkilátásokkal a budapesti nők (80,1 év), a legrövidebbel a nógrádi férfiak (69,99 év) rendelkeznek. Készítettünk néhány ábrát a demográfiai folyamatokról.
Tavaly csökkent a magyar születéskor várható élettartam az előző évhez képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A trend nem most tört meg, hanem már néhány évvel ezelőtt, 2013 után ugyanis gyakorlatilag megállt a várható élettartam növekedése. Némi "vigaszt" nyújthat, hogy a halálozások 2015-ös és 2017-es megugrása (ami remélhetőleg csak egyszeri hatásként jelentkezik) Európában is visszavethette az élettartam növekedését, tehát a relatív pozíciónk nem igazán romlik, de már felzárkózás sincs.
Hosszú távon látszik az emelkedés mind a magyar, az európai élettartam tekintetében, de ahhoz, hogy valóban fel tudjunk zárkózni a nyugati országok várható élettartamához, nagyon komoly oktatási és egészségügyi reformok szükségesek.
A magyar emberek rövidebb életre számíthatnak, mint az EU-átlag, nem is túl elégedettek az egészségükkel, és hajlamosabbak öngyilkosságra, mint mások - mutatják be az Eurostat friss grafikonjai.
Logikus és természetes azt feltételezni, hogy azok az időskorúak élnek tovább, akik az aktív éveik alapján jobban kerestek és emiatt magasabb összegű ellátást kapnak nyugdíjasként, ebből pedig magasabb színvonalon élhetnek. A Statisztikai Szemlében most megjelent "Öregségi nyugdíjasok halandósága 2015-ben" című írás ezt mutatja be számokkal alátámasztva.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
"Egyelőre elmúltak a legrosszabb félelmek."
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Egy orosz aknaszedő hajót semmisíthetett meg az ukrán haditengerészet.
17 vármegyét érint a "sárga" figyelmezetés.
Már most nagy a baj és veszélyeztetik a biztonságot.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
